Szeder Réka versei finom belső rezdüléseket tesznek tapinthatóvá. Lírája halk és érzékeny, mégis pontos, miközben a hiány, az idő és az önazonosság kérdései körül kering. Szövegeiben gyakran a hétköznapok mögé bújtatott feszültségek szólalnak meg letisztult költői nyelven. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon készült.
Szabó Palócz Attila költészete a veszteség csendjét fordítja le szavakra, mintha a hiány nyelvét beszélné. Líranyelve emelkedett, a veszteség és a kozmikus távlat kettősének hordozója. A keserű csillag című vers Mira Furlan emlékére született: tisztelgés egy eltűnt hang, egy végleg kihunyt csillag előtt. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon készült.
Balogh Róbert költészete az emlékezet és a hétköznap finom rétegeit szövi össze, érzékenyen tárva fel a személyes és történelmi idő határmezsgyéit. Lírája egyszerre reflektív és közvetlen: a múlt rétegeit járja be, miközben a hétköznapok tapintható valóságához is hű marad. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon készült.
Miklya Zsolt versei a társadalmi érzékenység lenyomatai, amelyekben az emlékezet nemcsak személyes, hanem kulturális és spirituális dimenziókat is hordoz. Lírája egyszerre konkrét és emelkedett, mai és eleven. A vers nála nem menekülés, hanem felelősség. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
Szabados Attila versei mélyen rezonálnak a lét belső feszültségeivel, hol lírai finomsággal, hol nyers közvetlenséggel tárul fel a világ. A költő szavakra bontja a pillanatot, hogy a hétköznap rejtett rendje felragyogjon az olvasó előtt. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
Szil Ágnes írása pontosan megfigyelt, árnyalt világot idéz, ahol a mindennapok csendes feszültségei lassan bomlanak ki az olvasó előtt. A Mentők című novellában egy olyan történet jelenik meg, amelyben a látszólag egyszerű helyzet mögött mélyebb emberi kapcsolatok és törések sejlenek fel. Nem ítélkezik, nem dramatizál, csak megmutat. A tegnap.ma felvételén a szerző maga olvassa fel novelláját.