Gyukics Gábor versei szabadon áramlanak, mégis pontosan célt érnek. Képei mély rétegeket nyitnak meg – gyakran a hétköznapok repedéseiben bukkan fel a líra. Olyan költészet ez, ami inkább kérdez, mint állít – és épp ettől válik személyessé. A felvételt a tegnap.ma irodalmi portál készítette a Magyar Napló Kiadó által szervezett Versmaraton apropóján.
Karácsonyi Zsolt verse intellektuális, mégis szenvedélyes párbeszéd a történelemmel, az identitással és a nyelv belső feszültségeivel. Művei gyakran a létezés árnyékos oldalait kutatják – filozofikus tónusban, de mélyen emberi érzékenységgel. Költeményeiben a személyes és a kollektív „belső háborúk” ugyanannak a vívódó hangnak a változatai. A felvételt a tegnap.ma irodalmi portál készítette.
Bán-Horváth Veronika verse varázserejű felszólítás: démoni és angyali lényekhez, belső hangokhoz és metafizikai szereplőkhöz fordul, hogy kimondja a legemberibb tapasztalatot – a sérülés és megbocsátás örök körforgását. A vers egyetlen, hömpölygő, szakrális invokáció, amelyben a törött porcelán nemcsak metafora, hanem szent tárggyá emelkedik: a sors, a tett és a következmény egységévé. A szerző verseiben a megbékélés gesztusa szinte mágikus.
Rónai-Balázs Zoltán versei játékosan lebegnek a nyelv határán, ahol a szabályos forma mögött ott a szándékos kibillenés. Képei egyszerre ismerősek és idegenek – mintha visszhangoznának valamit, amit sosem mondtunk ki. A ritmus mindig meglepetést tartogat, de sosem öncélú. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
Hodossy Gyula verse fájdalmasan őszinte szembenézés az emlékezés terhével és a feledés vágyával. A tegnap.ma felvételén elhangzó vers új megvilágításba helyezi a múlt és identitás kapcsolatát, miközben halk könyörgésként szól az időhöz.
Léka Géza verse egy kimondhatatlan veszteség időtlen lenyomata. A vers tömörségében fájdalmas filozófia rejlik: az idő nem gyógyít, csak múlik, miközben a hiány egyre élesebb kontúrokat ölt. A tegnap.ma felvétele a Magyar Napló Kiadó által szervezett Versmaraton apropóján készült.
