Sütő Csaba András hosszúverse egyszerre siratóének, számvetés és vádirat. A kiszáradó Mosoni-Duna képe összefonódik az emberi veszteségekkel, az eltűnő világok emlékezetével. Személyes és közösségi gyász, keserű indulat és nyelvi lelemény sodródik benne egyetlen áradattá. A tegnap.ma felvétele 2026 júliusában készült: a költő versének helyszínén áll – miközben a folyóból eltűnik a víz, a költemény nyelve tovább árad.
Mechiat Zina versében a test, az idő és az elmúlás különös viszonyba kerül egymással. Holdciklusok, lejáró bérletek, alkalmazásértesítések és testi változások jelzik az élet megállíthatatlan körforgását. Miközben minden megújul, valami újra és újra elveszik belőlünk. A felvétel a Véneki Alkotótáborban készült.
Szappanos Gábor a groteszk és az irónia mestere: modern Boccaccióként írja újra a történelmet és a mítoszt, miközben az istent és az ördögöt egyaránt a részletekben keresi. Komoly dolgokról mesél, mégis jól szórakoztat. A tegnap.ma felvétele a Magyar Írószövetség maratoni felolvasó rendezvényén készült.
Sütő Csaba András hosszúverse egyszerre siratóének, számvetés és vádirat. A kiszáradó Mosoni-Duna képe összefonódik az emberi veszteségekkel, az eltűnő világok emlékezetével. Személyes és közösségi gyász, keserű indulat és nyelvi lelemény sodródik benne egyetlen áradattá. A tegnap.ma felvétele 2026 júliusában készült: a költő versének helyszínén áll – miközben a folyóból eltűnik a víz, a költemény nyelve tovább árad.
Mechiat Zina versében a test, az idő és az elmúlás különös viszonyba kerül egymással. Holdciklusok, lejáró bérletek, alkalmazásértesítések és testi változások jelzik az élet megállíthatatlan körforgását. Miközben minden megújul, valami újra és újra elveszik belőlünk. A felvétel a Véneki Alkotótáborban készült.
Szappanos Gábor a groteszk és az irónia mestere: modern Boccaccióként írja újra a történelmet és a mítoszt, miközben az istent és az ördögöt egyaránt a részletekben keresi. Komoly dolgokról mesél, mégis jól szórakoztat. A tegnap.ma felvétele a Magyar Írószövetség maratoni felolvasó rendezvényén készült.
S. Üveges Henrietta a tudomány és az idő felől néz a világra: nála a fizika és a mérhető valóság fogalmai a személyes tapasztalat képeivé válnak. Pontos, gondolkodó líra az övé — ott keresi a titkot, ahol a számok és az érzés összeérnek.
Kürti László műveiben a szegénység, a betegség, az öregedés nyers, szépítetlen valóságában villan föl, mégis lírai minden képe. A „ha ötvenéves” is erről szól: mi marad, mi kopik le az emberről, mire betölti az ötvenet. A tegnap.ma felvétele a Magyar Napló Kiadó rendezvényén készült.
André Ferenc az erdélyi líra egyik legvirtuózabb hangja: slammerként is csiszolt, zenélő nyelven ír, fekete humorral, mégis zsigeri őszinteséggel. A nyelvi játék mögött mindig ott a szorongás és a gyengédség — ettől üt a verse.
