Kodolányi Gyula versei az emlékezés és a költői tanúságtétel jegyében születnek. A személyes és történelmi tapasztalatokat egyszerre idézik és értelmezik, s ez különösen igaz akkor, amikor egy barát, egy pályatárs, egy szellemi rokon távozása szólítja meg. A tegnap.ma kamerái által rögzített Kiáltom Lászlóffy Csaba után című költemény ilyen vers: egyszerre kiáltás, búcsú és létösszegzés.
Majoros Sándor ebben az esszéjében egyebek mellett arról gondolkodik, mivel járhat az, hogy bárki kiadhatja a műveit, mindenféle szűrő nélkül. Vajon ez tényleg az irodalmi művek felhígulását eredményezi? A tegnap.ma felvétele a Magyar Napló Kiadó által rendezett Prózamaraton apropóján készült.
Nagy Gábor versei mélyre nyúlnak a kollektív emlékezetbe. A Kamra vagy a Pince sötétjében nem csupán a tér válik jelentéssé, hanem a rejtett lelki tartományok is. Nagy Gábor költészete lírai kert, ahol minden kép mögött emlékek bolyonganak. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
Péntek Imre lírája nem harsány, hanem halk, súlyos és gondolatgazdag – a sors, a történelem, az identitás kérdéseit közelíti meg egyszerre személyes és közösségi távlatból. Versei a nemzedéki számvetés és a nyelvi fegyelem szép példái – olyan költészet, amely nem kíván tetszeni, egyszerűen csak időtálló. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
Usier Tamara versei úgy beszélnek a hétköznapokról, mintha azokban valami finoman megbillent volna. A történetek mögött mindig lapul valami kimondatlan. Nem nagy szavakkal, hanem pontos képekkel és természetes hangon hoz létre feszültséget. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
Vass Tibor verse eleven, mert mondani akar valamit, amit más nem mondhat ki. Sorai kiélesednek a mindennapi gondolatok peremén. A Fecske sörei egyszerre rajzol fel élethelyzetet és magatartásformát, egyensúlyozva a hangnemek között, ahol a szóképek váratlanul nyílnak meg, akár egy félig feledett emlék. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
