Zöldy Pál novellájában a pontosan rendben tartott lakás és a lány magányos otthona között feszülő ellentét rajzolódik ki, miközben egy régi fénykép üvegnegatívja múltat és jelent egyszerre idéz. A teraszon elhelyezkedő üres szék metaforája annak a vágyott helynek, ahol nem csupán ülni lehet, hanem valóban jelen lenni. A történet finom lépésekkel mutat rá arra, hogy az igazi rend talán nem kívül van, hanem bennünk.
Jánoki-Kis Viktória regénye, a Csend és zivatar finom, mégis kíméletlen erővel mutatja meg az emberi lélek viharait. A hallgatás és a kimondás közti feszültség lassan épül, míg végül maga a csend robban fel. A tegnap.ma felvételén részletet hallhatnak a regényből. Készült a Prózamaraton 2024 apropóján.
Szabados Attila versei a belső feszültség és a hétköznapi tapasztalat határmezsgyéjén egyensúlyoznak: nyelvük pontos, fegyelmezett, mégis érzékenyen rezdülnek. A fiatal költő lírája a csönd és a mozdulat, az idő és az önreflexió közt feszülő térben teremt otthont az olvasó számára. A tegnap.ma felvételén a szerző maga adja elő művét.
Báger Gusztáv versei az emberi élet veszteségeit és nyereségeit mérik egy láthatatlan, lelki mérlegen. Lírája egyszerre intellektuális és érzelmi, a racionalitás mögött mindig ott pulzál a megértés vágya, a transzcendensre való rákérdezés. Szavai lassan ülepednek, mint a csend.
Szélyes-Pál Dániel verse generációkon átívelő emlékezés. A szavak, mondatok úgy fonódnak össze történetekké, ahogyan a családtagok élete ér össze a valóságban. A tegnap.ma felvétele az Aradi Magyar Napok alkalmából az Irodalmi Jelen gálaestjén készült.
Lőrincz P. Gabriella prózái finom, női nézőpontból tárják fel a hétköznapok kegyetlen törékenységét. Írásaiban a csendek is beszélnek: egy-egy elhallgatás mögött egész életek, eltemetett érzelmek sejlenek fel. A Margaréta világa egyszerre szelíd és fájdalmas, mint egy emlék, amely nem akarja magát elfeledni hagyni. A tegnap.ma felvétele a Prózamaraton apropóján készült.
