A Kossuth-díjas Mezey Katalin verse egyfajta etikai parancsolatként is működik, amely a négy őselem és az emberi élet tiszteletére épít. A mű egyszerre figyelmeztet és megszentel. A tegnap.ma felvétele a Magyar Napló Kiadó által szervezett Versmaraton apropóján készült.
Polgár Kristóf költészete sűrű képekkel, groteszk látásmóddal és iróniával épít világot. A Kis- Balkán című költemény közérzetlíra, ahol a táj nemcsak földrajzi, hanem lelkiállapot is tükröz. A vers nyelvi játékossága mögött mély melankólia húzódik. A tegnap.ma felvétele a PEN Club rendezvényén készült.
Z. Németh István költészete a mindennapok apró rezdüléseire érzékeny, gyakran személyes hangvételű líra, amelyben ironikus, néhol groteszk elemek is megjelennek. A tegnap.ma által rögzített versei közérthető nyelven szólnak, de nem mentesek a filozofikus felhangoktól sem. Nem törekszik formabontásra, inkább a jól megmunkált, letisztult versbeszédet részesíti előnyben.
Nyilas Atilla verse világjáró tapasztalatból fogalmaz, és arra jut, hogy a legszebb nők Magyarországon élnek. Ez az állítás túlmutat az esztétikán: a szépség dicsérete mögött mintha egy mélyebb kompenzációs gesztus húzódna meg. A költő ezzel egyensúlyozza ki a haza kicsinységét, periférikus helyzetét – a női szépséget állítva a nemzeti önérzet középpontjába. A tegnap.ma felvétele a Magyar PEN Club rendezvényén készült.
Ha ismerősnek tűnik Müller Péter Sziámi most hallott verse, nem tévedés. A Bocs, egyszerű él című alkotást ugyanis korábban már megzenésítették, és jól ismerhetik a művész rajongói. A mostani előadás kuriózuma azonban az, hogy Müller Péter Sziámi versként szavalja el művét a tegnap.ma kamerái előtt. A felvétel a PEN Club karácsonyi rendezvényén készült.
Kiss László versében a vihar nemcsak természeti jelenség, hanem a belső forrongás és a hatalom szimbóluma is. Egyszerre hordoz bibliai pátoszt és mélyen emberi esendőséget. A tegnap.ma által rögzített verseket a szerző előadásában láthatják.