fbpx

Vers – Orbán János Dénes: Déli részegség; Szabad úr lenni

Orbán János Dénes költészetében meghatározó a játékos irónia, a groteszk és az élet mindennapjait gyakran átjáró fanyar humor. Költeményeiben sajátos módon ötvözi a személyes élményeket a társadalomkritikai elemekkel, és szívesen merít az erdélyi irodalmi hagyományokból is. Versei mélyen emberiek. A tegnap.ma kamerái az Irodalmi Jelen aradi gáláján rögzítették a szerző által felolvasott két verset.

Részletek

Vers – Tóth László: Márai Sándor lőgyakorlatra indul

Tóth László e versében Márai Sándor utolsó naplóbejegyzését – „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” – bontja ki önreflexív monológgá, amelyben Márai független lélekkel tekint vissza múltjára és készül fel a végzetére. Lapunk a felvételt a Szlovákiai magyar szép irodalom 2024 antológia bemutatójának apropóján rögzítette Dunaszerdahelyen.

Részletek

Vers – Hegedűs Anna: Kékre kopott anyaméh

Hegedűs Anna verse mélyen személyes és lírai hangvételű alkotás. A „kékre kopott” kifejezés erőteljes vizuális metaforaként működik, amely az idő múlását, az élet nyomait és a test átalakulását jelzi, miközben az anyaméh a születés, a teremtés szimbóluma marad. A felvételt a Parnasszus-esten rögzítették a tegnap.ma kamerái.

Részletek

Vers – Báger Gusztáv: Európa imája; Egy mondat a gonoszságról

Báger Gusztáv költészete az erkölcsi kérdéseken túl az egyén és a társadalom kapcsolatát is kutatja, miközben versei az olvasót saját lelkiismeretével szembesítik. Az Európa imája című versében Európa morális és lelki válságát jeleníti meg, miközben az imádság formájában egyfajta könyörgésként tárja elénk a kontinens jövőjének kihívásait. Az Egy mondat a gonoszságról című költemény a gonoszság természetét vizsgálja. Ebben a versben hatásos eszközökkel mutatja be az emberi gonoszság sokféle megnyilvánulását, amely végső soron saját életünk része is lehet. A verseket a Magyar Napló kiadó által szervezett Versmaratonon rögzítették a tegnap.ma kamerái.

Részletek

Vers – Kiss Dávid: Az időutazás nem lehetséges; Fosszília

Kiss Dávid versei olyan témákat érintenek, mint az idő, az elmúlás és az emlékezet törékenysége. Alkotásaiban az időutazás képtelensége nemcsak a fizikai korlátokat, hanem a múlt megváltoztathatatlanságát is szimbolizálja. A fosszília motívuma az eltemetett, megkövült emlékeket és tapasztalatokat jelképezi, melyeket lenyomatként hordozunk magunkban. A felvételt a tegnap.ma kamerái rögzítették.

Részletek