Sütő Csaba András filozofikus alkat, aki élvezettel és élvezetesen használja a nyelv eszközeinek lehetőségeit, ugyanakkor verseiben jelentős teret kap a természet, a természetközeliség. A tegnap.ma nézői számára felolvasott két verse is ezt tanúsítja. Felvételünk a 2022-es Versmaraton idején készült.
Ha költözöl, elfogadod a meglévőt, sajáttá formálod a teret, megszokod, belakod. Gyökeres ház című verseskötetében Szalai Zsolt a tárgyak, az élőlények, a helyhez kapcsolódó emlékek számbavételét is elvégzi – ennek szép példája a tegnap.ma számára felolvasott verse. Felvételünk a 2022-es Versmaraton idején készült.
„Most mindenre és semmire is lenne jó esélyem, persze csak akkor, ha megszólítanál.” Karácsonyi Zsolt La gare című versét ajánljuk a tegnap.ma nézőinek. Szigorúan csak azoknak, aki szeretnek rövid műveken hosszan elgondolkodni.
Filozofikus, magányosnak tűnő költői világ Székelyhidi Zsolté, ahol a szerelem a világot láthatatlanul mozgató mellékszálként jelenik meg – legalábbis Kék című kötetének darabjai erről tanúskodnak.
„Piciny, bronzbarna. Élő gépezetnek látod. Tíz éve nem térdeltél már le ilyesmi miatt” – Rónai-Balázs Zoltán verse természet és költő viszonyáról szól, arról a pillanatról, amelyben, kiesve a pörgésből, rá tudunk csodálkozni – akár egy hangyára is.
„Isten a tornácon pipázik, nézi anyám arcán a fényt, aztán leereszkedik hozzá a Mennyből és megfésüli a haját.” Döme Barbara Mindent című versével adjunk ma hálát minden édesanyáért, akár még itt van velünk, akár már odafentről figyeli gyermekeit.