Morva Mátyás, aki aktívan részt vesz a felvidéki magyar irodalmi életben, ezúttal egy rendhagyó prózát olvasott fel a tegnap.ma kamerái előtt. A novellában nem csupán a nagyapa és a kisfiú közötti generációs szakadék teremt feszültséget, hanem a műész és a valódi világ között húzódó határmezsgye is. Az olvasót végig egyfajta lebegő állapotban tartja a szerző.
Zsávolya Zoltán verse az akácos Orczy utat idézi meg. Ez a költemény olyan, mint egy gondosan kimért ütemterv az elmúlás és megújulás határán. A sorokban rejlő feszültség nyugtalanító bizonyosságot ébreszt. A vers egyszerre személyes és kozmikus: apró mozdulatokból épít világokat. A tegnap.ma felvétele a Magyar PEN Club rendezvényén készült.
Az esti sör nem csupán egy pohár ital, hanem az élet apró örömeihez való ragaszkodás szimbóluma is Kaiser László versében, amelyet a tegnap.ma kamerái rögzítettek a PEN Club rendezvényén. A szatirikus sorok mögött ott bujkál a kérdés: mi az, amit te nem hagysz, bármi történjék is?
Mi történik akkor, ha egy bőrönd születési anyakönyvi kivonatot kap? Milyen következményei lehetnek egy ilyen abszurd történésnek? És egyáltalán mi végre születünk a világba? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel és azokra ad választ Szélesi Sándor írása. A novellát a tegnap.ma kamerái a Magyar Napló Kiadó által rendezett Prózamaraton kapcsán rögzítették.
Masri Mona Aicha novellája az identitáskeresés abszurd formáját mutatja be. És hogy mi köze van mindehhez egy porszívónak? Talán maga a szerző is keresi még erre a választ. A novella karakterei egyediek, mégis ismerős emberi dilemmákat formálnak meg. A tegnap.ma kamerái a Magyar Napló Kiadó rendezvényén rögzítették a szerzői felolvasást.
Muszka Sándor humoreszkje a hétköznapok abszurditásában találja meg a nevetés forrását. A szerző finom iróniával mutatja be, hogyan válhat a legbanálisabb élethelyzet is a groteszk komédia színterévé. A történet egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő, hiszen a humor mögött ott húzódik az emberi lét fonákja, a kiszolgáltatottság és az önreflexió.