Sütő Csaba András versvilága erős filozófiai elmélyülést tükröz, ezt figyelhetjük meg a Kezdet című alkotásban is. A tegnap.ma kamerái által rögzített verset hallgatva megidéződik előttünk az emberi lét eredete, a világ kialakulásának misztériuma. Ez a mű a költő mélyen átélt életfilozófiájának is tükre.
Ódor Fanna verse látomás – nem hétköznapi lenyomata a bibliai világnak, ugyanakkor éppen a hétköznapok történéseit vegyíti a varázslattal. Néró és a szenteste, a csillagszóró, amely karmesterpálca az égi kórushoz. A verset a Magyar PEN Club rendezvényén rögzítették a tegnap.ma kamerái.
A felvidéki származású szerző verse a magány legmélyebb bugyraiba kalauzolja el a tegnap.ma nézőit. A természet képeit metaforaként felsorakoztató vers megragadja az olvasót és egészen az alkotás végéig fogva is tartja. Bolemant László magányos cédrusa olyan érzéseket idéz, amelyeket legalább egyszer már mindannyian megéltünk.
Csík Mónika verse vágyak sorát tárja az olvasó elé, középpontjában egy macska áll. Nem holmi lány cica, hanem egyenesen egy kandúr terminátor. A vajdasági szerző precíz képet ad arról, hogyan telnének az ő macskájának mindennapjai, s arról is beszámol, milyen nagy harmóniában élnének együtt. A tegnap.ma felvétele a Magyarság Háza Galériában készült.
Morva Mátyás, aki aktívan részt vesz a felvidéki magyar irodalmi életben, ezúttal egy rendhagyó prózát olvasott fel a tegnap.ma kamerái előtt. A novellában nem csupán a nagyapa és a kisfiú közötti generációs szakadék teremt feszültséget, hanem a műész és a valódi világ között húzódó határmezsgye is. Az olvasót végig egyfajta lebegő állapotban tartja a szerző.
Zsávolya Zoltán verse az akácos Orczy utat idézi meg. Ez a költemény olyan, mint egy gondosan kimért ütemterv az elmúlás és megújulás határán. A sorokban rejlő feszültség nyugtalanító bizonyosságot ébreszt. A vers egyszerre személyes és kozmikus: apró mozdulatokból épít világokat. A tegnap.ma felvétele a Magyar PEN Club rendezvényén készült.