Zsille Gábor most a Felvidékre fordítja a figyelmünket, ahová őt régi családi gyökerek is kötik. A József Attila-díjas költő verseiben hol elmúlásról és felszámolódásról, hol a jelen kisebb-nagyobb örömeiről beszél – és a humor sem idegen tőle. Ezúttal három rövid versét olvassa fel a Tegnap.ma kamerája előtt.
Valaminek a vége egy másik dolog kezdete, mondhatnánk, ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni Király Farkas költeményét. A Bella István-díjas szerző ezúttal a lent és a fent világába kalauzol el minket.
Döme Barbara ezúttal egy sarkalatos pont köré építi fel lírai hangvételű prózáját: írásának origója ötvenedik születésnapja. Térképet vázol volt, jelen és leendő életéről, egyúttal körbevezeti nézőjét e belső vidéken, úgy mozogva az időben, mint aki előre-hátra képes haladni benne – alapító-főszerkesztőnk írásából a tegnap.ma nézőinek az is kiderül, hogyan látja élete B-oldalát.
Luzsicza István igen különleges verset hozott a Tegnap.ma nézőinek. A hexameterek egy szép szerelmet idéznek meg, a költemény a szerző feleségének, Timinek szól. Merüljünk el együtt a költő romantikus világában.
„Sebestyén Ádám ökológiai és mitológiai kozmológiája megfigyeléseinkből és belső világunk kivetüléseiből építkezik” – írták a szerzőről kötetének ajánlójában. Ez a megfigyelés azokban a versekben is tetten érhető, amelyeket a Tegnap.ma kamerája előtt olvasott fel. Íme az Angyalfészek és a Szellemvonat.
Székelyhidi Zsolt zenész, zeneszerző, fotográfus, író, költő. A tegnap.ma kamerái előtt most költőként mutatkozik be két saját verssel, melyek az édesapát és az édesanyát állítják középpontba. „Apám tiszta lelkét a tó beitta…” – hangzik el A bevezető látomás című versben, amit feltétlenül hallani kell mindenkinek, aki szereti a kortárs költészetet.