Vers – Benyhe István: Az elsüllyedt katedrális / Atlantisz
Benyhe István verseiben az elsüllyedt katedrális és Atlantisz a kollektív és személyes emlékezet metaforái, ahol a hit, a történelem és a nyelv rétegei ülepednek egymásra. Benyhe István lírája alászállás a hiányba: a felszín alatt időről időre felhangzó múlt visszhangját teszi hallhatóvá.