Kovács István verse valódi kortörténeti dokumentum a korabeli erdélyi életről. A költeményt, amelyet a szerző maga olvas fel a tegnap.ma kamerái előtt, az erdélyi költőnek, Farkas Árpádnak és feleségének ajánlja.
„Ez a legutolsó óra, kedvesem” – írja a Kolozsváron élő költő. A további sorok, csakúgy, mint az első, megállásra késztetik az embert, hogy átgondolja a létet és az elmúlást. Papp Attila Zsolt verseit az emlékezés jegyében a Házsongárdi temetőben rögzítették a tegnap.ma kamerái.
A kolozsvári író műve nem lányregény, sokkal inkább szembenézés a múlttal, amely súlyos terheket hordoz. A Farkashab műfaját a szerző archív naplóként nevezi meg. A tegnap.ma oldalon látható részletet Márton Evelin maga olvassa fel.
Felvételünk a Magyar Széppróza Napja alkalmából készült. Az esemény főszervezője a Magyar Írószövetség, támogatója a NKTK és a KIM. Szívből gratulálunk Lakatos Mihály József Attila-díjas költő-írónak, aki március 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.
Pethő Lorand költészete tömör és intenzív, verseiben jól megfér egymás mellett a klasszikus és a modern, a villoni vágánspoézis prozódiája és a beatköltészet zabolátlansága. A tegnap.ma által rögzített rövid verse frappánsan és elgondolkodtatóan foglalja össze viszonyulását a szülőföldhöz.
Milyen lenne, ha űrruhás látogatók érkeznének a malomhídhoz? Egyáltalán kik érkezhetnek oda és milyen szándékból? Egyebek mellett ez is kiderül Lövétei Lázár László verséből, melyet a tegnap.ma kamerái Király László Kossuth-díjas költő nyolcvanadik születésnapján rögzítettek.