Szellemes evolúciós parabola a majmok nagygyűléséről, ahol a törzs heves viták közepette döntene: érdemes-e két lábra állni, emberré válni. Csáky Pál groteszk és pontos látlelete a hatalmi harcokról, félelmekről és önáltatásokról – miközben a legkisebb majom csendben elindul a szavanna felé. A tegnap.ma felvétele a Prózamaraton kapcsán készült.
A felvidéki lelkész, népdalénekes és -gyűjtő Écsi Gyöngyi teremtésmeséjéből megtudjuk, hogy a társ nélkül szomorkodó Ádám hogyan kapta meg az Úrtól Évát, s hogy a férfinak meg a nőnek viselniük kell egymást szeretetben, még ha „nem jó se vele, sem nélküle”. A tegnap.ma a 34. Művészetek Völgye fesztiválon forgatott.
Hodossy Gyula verse fájdalmasan őszinte szembenézés az emlékezés terhével és a feledés vágyával. A tegnap.ma felvételén elhangzó vers új megvilágításba helyezi a múlt és identitás kapcsolatát, miközben halk könyörgésként szól az időhöz.
Z. Németh István költészete a mindennapok apró rezdüléseire érzékeny, gyakran személyes hangvételű líra, amelyben ironikus, néhol groteszk elemek is megjelennek. A tegnap.ma által rögzített versei közérthető nyelven szólnak, de nem mentesek a filozofikus felhangoktól sem. Nem törekszik formabontásra, inkább a jól megmunkált, letisztult versbeszédet részesíti előnyben.
A felvidéki származású szerző verse a magány legmélyebb bugyraiba kalauzolja el a tegnap.ma nézőit. A természet képeit metaforaként felsorakoztató vers megragadja az olvasót és egészen az alkotás végéig fogva is tartja. Bolemant László magányos cédrusa olyan érzéseket idéz, amelyeket legalább egyszer már mindannyian megéltünk.
Morva Mátyás, aki aktívan részt vesz a felvidéki magyar irodalmi életben, ezúttal egy rendhagyó prózát olvasott fel a tegnap.ma kamerái előtt. A novellában nem csupán a nagyapa és a kisfiú közötti generációs szakadék teremt feszültséget, hanem a műész és a valódi világ között húzódó határmezsgye is. Az olvasót végig egyfajta lebegő állapotban tartja a szerző.