Hodossy Gyula verse fájdalmasan őszinte szembenézés az emlékezés terhével és a feledés vágyával. A tegnap.ma felvételén elhangzó vers új megvilágításba helyezi a múlt és identitás kapcsolatát, miközben halk könyörgésként szól az időhöz.
Z. Németh István költészete a mindennapok apró rezdüléseire érzékeny, gyakran személyes hangvételű líra, amelyben ironikus, néhol groteszk elemek is megjelennek. A tegnap.ma által rögzített versei közérthető nyelven szólnak, de nem mentesek a filozofikus felhangoktól sem. Nem törekszik formabontásra, inkább a jól megmunkált, letisztult versbeszédet részesíti előnyben.
A felvidéki származású szerző verse a magány legmélyebb bugyraiba kalauzolja el a tegnap.ma nézőit. A természet képeit metaforaként felsorakoztató vers megragadja az olvasót és egészen az alkotás végéig fogva is tartja. Bolemant László magányos cédrusa olyan érzéseket idéz, amelyeket legalább egyszer már mindannyian megéltünk.
Morva Mátyás, aki aktívan részt vesz a felvidéki magyar irodalmi életben, ezúttal egy rendhagyó prózát olvasott fel a tegnap.ma kamerái előtt. A novellában nem csupán a nagyapa és a kisfiú közötti generációs szakadék teremt feszültséget, hanem a műész és a valódi világ között húzódó határmezsgye is. Az olvasót végig egyfajta lebegő állapotban tartja a szerző.
A felvidéki költő öt rövidebb versét olvassa fel a tegnap.ma kamerái előtt. Ravasz József mindegyik alkotása mély és hiteles, komoly önvizsgálatra készteti az embert.
A felvidéki magyar író ezúttal novellával mutatkozik be a tegnap.ma nézőinek. Póda Erzsébet írt már meséket, dolgozott újságíróként, szerkesztőként, saját internetes magazint is üzemeltet. Homály című kisprózáját most maga olvassa fel.