Mit tesz az ember, ha a haverja azzal keresi meg, hogy segítsen kiadatni a kötetét? Győry Domonkos novellája erre a roppant kényes kérdésre is fényt derít. A szerző a Prózamaraton apropóján olvasta fel művét a tegnap.ma kamerái előtt.
Rövid a listája azon magyarországi településeknek, ahol nem járt Petőfi. Lánglelkű költőnk ma is ott van minden településen, hiszen a statisztikákból kiolvasható, hogy a legtöbb közterület Petőfi Sándorról van elnevezve. Szalai Zsolt vezette a győri tárlaton a tegnap.ma stábját.
Szerkesztők: Döme Barbara és Király Farkas
Mechiat Zina kötetében a versek úgy építenek ki egy világot, mintha apró szilánkokból raknánk össze újra az életet, miközben ezen összerakáson keresztül figyelnénk meg, hogyan működik az ember, mint keresi magát, és hogyan próbál belecsimpaszkodni az időbe. Senki sem kerülheti el a fájdalmat, a szenvedést, a gyászt, a félelmet, és kapaszkodót keres, mert fogózkodni szeretnénk valamibe mindannyian, lépdelni szeretnénk előre mindannyian – írja Mechiat Zina költészetéről Terék Anna. A verset a szerző olvassa fel.
„Belső párbeszéde többszólamúvá válik” – hangzik el a versben. Bán-Horváth Veronika versbeszélőivel ez gyakran megtörténik, legyen az gyerek, kamasz, felnőtt vagy idős ember. Sokszor élettelen dolgokat ruház fel élők tulajdonságaival, még ha nem is személyesít meg, nem antropomorfizál. Viszont bízik a verebekben. Egy ízig-vérig kortárs és korszerű fiatal költő versét ajánljuk a tegnap.ma nézőinek.
Sütő Csaba András lírájának alaptémája a természetes és az épített környezet, valamint az ember szeretete és megbecsülése. E témák költészetbe emelését nemritkán expresszionista és/vagy naturalista eszközökkel teszi meg. A tegnap.ma kamerája előtt felolvasott verse sem nélkülözi ezeket.
A fiatal győri költő mozaikokból összerakott életképeit ezúttal érzelmes lírában tárja a tegnap.ma nézői elé. Sebestyén Ádám verseit érdemes a jövőben is figyelemmel kísérni.