A József Attila-díjas László Noémi verse mesteri módon ötvözi a víziót és a valóságot, amely Londont idézi elénk. A videót nézve az ember úgy érezheti, a városra valahonnan felülről tekint, s mégis mindent lát, érez és tapint, minden sejtjében ott van ez a csábító és egyben félelmetes világ. A felvétel a 2023. évi Versmaratonon készült
Cseh Katalin költő, magyarnyelv- és irodalomtanár 1961-ben született Erdőszentgyörgyön. Kolozsváron él és dolgozik. Az idő benéz az ablakon, írja Időtlenség című versében, melyet egyfajta könnyed lebegés jellemez. A művet most a szerző előadásában láthatjuk.
Sütő Csaba András lírájának alaptémája a természetes és az épített környezet, valamint az ember szeretete és megbecsülése. E témák költészetbe emelését nemritkán expresszionista és/vagy naturalista eszközökkel teszi meg. A tegnap.ma kamerája előtt felolvasott verse sem nélkülözi ezeket.
A fiatal győri költő mozaikokból összerakott életképeit ezúttal érzelmes lírában tárja a tegnap.ma nézői elé. Sebestyén Ádám verseit érdemes a jövőben is figyelemmel kísérni.
Minden változik – ez lehetne a mottója a sóvidéki születésű Láng Eszter költő versének, amelyben még a telet idézi, de a felvillanó jövőképben már ott bujkál a tavasz. A művet a szerző előadásában láthatják a tegnap.ma nézői.
A József Attila-díjas költő érzékeny lírája ezúttal is olyan kérdéseket vet fel, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. „Valahogy mindig létrejön a semmi közepén egy sziget” – írja Zsille Gábor, s ezzel mindenképpen önvizsgálatra készteti az olvasót. A felvétel a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az MTVA által rendezett Versmaratonon készült. Szerkesztők: Döme Barbara és Király…