Vers – G. István László: Óvó hely; Villanó por; Ikthüsz
G. István László versvilága a csend rétegeiből építkezik, ahol a kimondatlanság éppúgy jelentéshordozó, mint a metaforák. Lírájában az emberi tapasztalat törékenysége és a nyelv finom rezdülései egymást erősítve hozzák létre azt a letisztult, meditatív közeget, amelyben minden szó mögött árnyék és fény egyszerre munkál. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon apropóján készült.