Csík Mónika verse vágyak sorát tárja az olvasó elé, középpontjában egy macska áll. Nem holmi lány cica, hanem egyenesen egy kandúr terminátor. A vajdasági szerző precíz képet ad arról, hogyan telnének az ő macskájának mindennapjai, s arról is beszámol, milyen nagy harmóniában élnének együtt. A tegnap.ma felvétele a Magyarság Háza Galériában készült.
Zsávolya Zoltán verse az akácos Orczy utat idézi meg. Ez a költemény olyan, mint egy gondosan kimért ütemterv az elmúlás és megújulás határán. A sorokban rejlő feszültség nyugtalanító bizonyosságot ébreszt. A vers egyszerre személyes és kozmikus: apró mozdulatokból épít világokat. A tegnap.ma felvétele a Magyar PEN Club rendezvényén készült.
Az esti sör nem csupán egy pohár ital, hanem az élet apró örömeihez való ragaszkodás szimbóluma is Kaiser László versében, amelyet a tegnap.ma kamerái rögzítettek a PEN Club rendezvényén. A szatirikus sorok mögött ott bujkál a kérdés: mi az, amit te nem hagysz, bármi történjék is?
Karácsony, háború. A kárpátaljai költő versei mindenki lelkében megpendítenek legalább egy húrt. Lőrincz P. Gabriella Pecsét és Kegyelem című alkotásait saját előadásában láthatják a Tegnap.ma nézői.
Bánkövi Dorottya precíz nyelvezete és szimbolikus képei mélyebb reflexiókra hívnak, mintha a költészet egyszerre lenne menedék és kihívás. A tegnap.ma kamerái által rögzített, a Parnasszus folyóirat Verskarácsony című rendezvényén elhangzott mű az érzékenység és az intellektualitás különleges ötvözetét képviseli, ahol a hétköznapi érzelmek filozofikus mélységekkel találkoznak.
Kürti László verse szembenézés a múló idővel és az életünk során tapasztalt illúziókkal. A cím rögtön felveti a kérdést: mit hittünk másképp, és miért jutottak ezek az elképzelések tévútra? A tegnap.ma kamerái által rögzített, a szerző előadásában elhangzó vers finoman reflektál az emberi gyengeségekre és a boldogság keresésére, amit gyakran az emlékek vagy a jövőbe vetített vágyak uralnak.