Luzsicza István verseiben a történelem, a személyes sors és az emberi tapasztalat egyszerre válik láthatóvá és átélhetővé. Műveiben különös pontossággal mutatja meg, hogyan feszül egymásnak múlt és jelen, otthonosság és kiszolgáltatottság, emlékezet és veszteség.
Kelemen Hunor novellája az emlékezés és a személyes tapasztalat finom rétegeit bontja ki, miközben a mindennapi élet apró részletei mögött tágabb emberi kérdések rajzolódnak ki. A szöveg csendes figyelemmel fordul a múlt és a jelen találkozási pontjai felé. A tegnap.ma felvétele a Prózamaraton apropóján készült.
Kovács katáng Ferenc prózája csendes, mégis sűrű világ: a hétköznapi jelenetek mögött mindig ott vibrál valami mélyebb, emberi tapasztalat. Írásaiban az emlékezet, a történelem és a személyes sors finom, lírai szövedékké áll össze, amelyben a legegyszerűbb történetek is tágabb létkérdések felé nyílnak
A 2. alkalommal odaítélt tegnap.ma irodalmi portál díját Erős Kinga József Attila díjas író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő a Magyar Írószövetség elnöke, valamint Szántai János erdélyi magyar író, költő, esszéíró, producer, forgatókönyvíró, filmkritikus, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke kapta.
Littner Zsolt groteszkje a hétköznapi valóság repedéseiben talál rá arra a nagy lehetőségre, amely egyszerre nevettet és szorongat. Írásaiban a torz tükör nem elrejti, hanem felnagyítja az emberi esendőséget, így a groteszk nem puszta játék, hanem pontos látlelet.
Csontos Márta versei a belső tájak csendjéből szólalnak meg, ahol az emlékezet és a jelen idő finom rétegei egymásra csúsznak, s a kimondott szó mindig túlmutat önmagán. Költészete egyszerre fegyelmezett és szenvedélyes, mintha minden vers egy apró, világító ablak lenne az emberi lélekben.