Littner Zsolt groteszkje a hétköznapi valóság repedéseiben talál rá arra a nagy lehetőségre, amely egyszerre nevettet és szorongat. Írásaiban a torz tükör nem elrejti, hanem felnagyítja az emberi esendőséget, így a groteszk nem puszta játék, hanem pontos látlelet.
Csontos Márta versei a belső tájak csendjéből szólalnak meg, ahol az emlékezet és a jelen idő finom rétegei egymásra csúsznak, s a kimondott szó mindig túlmutat önmagán. Költészete egyszerre fegyelmezett és szenvedélyes, mintha minden vers egy apró, világító ablak lenne az emberi lélekben.
Szörényi László prózája művelt, játékos és mégis szenvedélyesen személyes. Írásaiban a múlt nem díszlet, hanem eleven szövet. Szövegei olvasás közben azt az érzést keltik, hogy a kultúra nem lezárt örökség, hanem újra és újra megnyíló párbeszéd. A tegnap.ma felvétele a Magyar Írószövetség 80. születésnapi rendezvényén készült.
Lutter Imre verseiben a hang egyszerre személyes és visszafogott, mintha a vers tudná: nem a hangerő, hanem a pontos jelenlét ad súlyt a szavaknak. Ez a költészet nem lezárni akar egy tapasztalatot, hanem nyitva tartani azt, mozgásban, akár egy várost, amelyben mindig van még egy utca. A tegnap.ma felvétele a Magyar Írószövetség 80. születésnapi rendezvényén készült.
Usier Tamara versei az idő határán lebegnek. A képek pontosan kiszámított ritmusban ejtenek csapdába – ahogy a szavakban rejlő múlt is. Usier Tamara versei úgy vetnek árnyékot, hogy közben fényt engednek át. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült.
A közelmúltban ünnepeltük Rainer Maria Rilke születésének 150. évfordulóját (1875. december 4.), és 2026 a halálának centenáriuma is, így most különösen aktuális a Rilke-versek újrafelfedezése. A költő munkássága ma is hat a lírai gondolkodásra és az emberi tapasztalat mélyebb megértésére, ezért is érdemes megtekinteni Ircsik Vilmos fordításában és előadásában a tegnap.ma oldalra felkerülő válogatást.