Vers – G. István László: Óvó hely; Villanó por; Ikthüsz

G. István László versvilága a csend rétegeiből építkezik, ahol a kimondatlanság éppúgy jelentéshordozó, mint a metaforák. Lírájában az emberi tapasztalat törékenysége és a nyelv finom rezdülései egymást erősítve hozzák létre azt a letisztult, meditatív közeget, amelyben minden szó mögött árnyék és fény egyszerre munkál. A tegnap.ma felvétele a Versmaraton apropóján készült. Szerkesztő: Döme Barbara és Király Farkas.