Méhes Károly versében a csend hangosabb, mint a szó, és a táj nem pusztán háttér, hanem belső tájkép. Lírája egyszerre közeli és visszafogott. Az emlék és az érzékelés határán mozdulnak meg képei. Nem keres hatást, mégis hat. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon készült. Szerkesztő: Döme Barbara és Király Farkas.
Abafáy-Deák Csillag novellája egyebek mellett a vágyott kapcsolódásról szól: egy ékszer lesz a másik jelenlétének helyettesítője. A gyűrű nemcsak tárgy, hanem idő, remény és kimondatlan párbeszéd. A hiány története ez – és annak szelíd formája, ahogy végül betöltődik. A tegnap.ma felvétele a Magyar PEN Club rendezvényén készült. Szerkesztő: Döme Barbara és Király Farkas
Fellinger Károly költészete a hétköznapok misztikumát tárja elénk, ahol a látszólag egyszerű képek mély, univerzális érzelmeket hordoznak. Költészete egyszerre időtlen és kortárs, gyökereiben a magyar nyelv gazdagságát ünnepli. A tegnap.ma felvétele a PEN Klub rendezvényén készült.
Kiss Ottó versei az Ég Bolt című kötetben egy kiskamasz különös felnövésének történetét követik. A versek az első szerelem és egy betegség kettős tapasztalata köré épülnek. A gyerekek számára is érthető nyelven szólnak a hitről, az elmúlásról és a megértésről. A verseket a szerző előadásában nézhetik meg.
Szeder Réka versei finom belső rezdüléseket tesznek tapinthatóvá. Lírája halk és érzékeny, mégis pontos, miközben a hiány, az idő és az önazonosság kérdései körül kering. Szövegeiben gyakran a hétköznapok mögé bújtatott feszültségek szólalnak meg letisztult költői nyelven. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon készült.
Szabó Palócz Attila költészete a veszteség csendjét fordítja le szavakra, mintha a hiány nyelvét beszélné. Líranyelve emelkedett, a veszteség és a kozmikus távlat kettősének hordozója. A keserű csillag című vers Mira Furlan emlékére született: tisztelgés egy eltűnt hang, egy végleg kihunyt csillag előtt. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon készült.