fbpx

Vers – Hegedűs Anna: Kékre kopott anyaméh

Hegedűs Anna verse mélyen személyes és lírai hangvételű alkotás. A „kékre kopott” kifejezés erőteljes vizuális metaforaként működik, amely az idő múlását, az élet nyomait és a test átalakulását jelzi, miközben az anyaméh a születés, a teremtés szimbóluma marad. A felvételt a Parnasszus-esten rögzítették a tegnap.ma kamerái.

Részletek

Vers – Báger Gusztáv: Európa imája; Egy mondat a gonoszságról

Báger Gusztáv költészete az erkölcsi kérdéseken túl az egyén és a társadalom kapcsolatát is kutatja, miközben versei az olvasót saját lelkiismeretével szembesítik. Az Európa imája című versében Európa morális és lelki válságát jeleníti meg, miközben az imádság formájában egyfajta könyörgésként tárja elénk a kontinens jövőjének kihívásait. Az Egy mondat a gonoszságról című költemény a gonoszság természetét vizsgálja. Ebben a versben hatásos eszközökkel mutatja be az emberi gonoszság sokféle megnyilvánulását, amely végső soron saját életünk része is lehet. A verseket a Magyar Napló kiadó által szervezett Versmaratonon rögzítették a tegnap.ma kamerái.

Részletek

Vers – Kiss Dávid: Az időutazás nem lehetséges; Fosszília

Kiss Dávid versei olyan témákat érintenek, mint az idő, az elmúlás és az emlékezet törékenysége. Alkotásaiban az időutazás képtelensége nemcsak a fizikai korlátokat, hanem a múlt megváltoztathatatlanságát is szimbolizálja. A fosszília motívuma az eltemetett, megkövült emlékeket és tapasztalatokat jelképezi, melyeket lenyomatként hordozunk magunkban. A felvételt a tegnap.ma kamerái rögzítették.

Részletek

Próza – Sántha Attila: Hus, hus

Sántha Attila humoros esszéje nyelvészeti szempontból is figyelemreméltó írás, ugyanakkor rendkívül szórakoztató. Egyebek mellett az is kiderül belőle, mit eszik a székely turista, ha Görögországban perzsa étterembe tér be. A felvételt Aradon az Irodalmi Jelen gálaestjén rögzítették a tegnap.ma kamerái.

Részletek