Vers – Seres Rebeka: Közösségi közlekedés

Seres Rebeka verse a modern városi lét elidegenítő, mégis összekötő pillanatait ragadja meg. Fókuszában a közösségi közlekedés hétköznapi, látszólag jelentéktelen, de mégis feszültségekkel teli tere áll, ahol az utazók közelsége és távolsága paradox módon egyszerre van jelen. A jármű különös találkozási térré válik, ahol mégis mindenki magába zárva létezik. A felvételt a Parnasszus-esten rögzítették a tegnap.ma kamerái.

Részletek

Vers – Endrey-Nagy Ágoston: Lefejezésemről

Endrey-Nagy Ágoston verse megrendítően és sokkolóan ábrázolja az emberi lét legvégső pillanatait, ahol a halál és az élet egymásba ér. Ez az alkotás egyszerre brutálisan konkrét és filozófiai mélységeket kutató: a test és az elme közötti törés szimbólumává válik, az ember és az általa megélt valóság széttöredezését, az utolsó pillanat örök talányát vetíti elénk. A felvételt a Parnasszus-esten rögzítették a tegnap.ma kamerái.

Részletek

Próza – Burns Katalin: Analóg (részletek)

Burns Katalin Analóg című prózája finoman szövi össze az emlékezés és jelen idő határainak kérdéseit, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Az „analóg” szó szimbólummá válik, egy olyan világ szimbólumává, ahol az emberi kapcsolatok, illetve az érzelmek még a közvetlen érzékelésből és személyes tapasztalatokból származnak, ellentétben a virtuális, digitálisan közvetített érzékeléssel. A tegnap.ma felvétele a 2024-es Prózamaraton apropóján készült.

Részletek

Vers – Orbán János Dénes: Déli részegség; Szabad úr lenni

Orbán János Dénes költészetében meghatározó a játékos irónia, a groteszk és az élet mindennapjait gyakran átjáró fanyar humor. Költeményeiben sajátos módon ötvözi a személyes élményeket a társadalomkritikai elemekkel, és szívesen merít az erdélyi irodalmi hagyományokból is. Versei mélyen emberiek. A tegnap.ma kamerái az Irodalmi Jelen aradi gáláján rögzítették a szerző által felolvasott két verset.

Részletek

Vers – Tóth László: Márai Sándor lőgyakorlatra indul

Tóth László e versében Márai Sándor utolsó naplóbejegyzését – „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” – bontja ki önreflexív monológgá, amelyben Márai független lélekkel tekint vissza múltjára és készül fel a végzetére. Lapunk a felvételt a Szlovákiai magyar szép irodalom 2024 antológia bemutatójának apropóján rögzítette Dunaszerdahelyen.

Részletek