
Próza – Baranyi Ildikó: Meseszó a villámlásról
A Baranyi Ildikó által elmondott eredetmondából mindenki megtudhatja, hogy miért nevezik a szegediek Sárgának a Sárgát. Ha szeretnél mára egy jó kis mesét, nézd meg a tegnap.ma videóját!
A Baranyi Ildikó által elmondott eredetmondából mindenki megtudhatja, hogy miért nevezik a szegediek Sárgának a Sárgát. Ha szeretnél mára egy jó kis mesét, nézd meg a tegnap.ma videóját!
A magyar széppróza napja alkalmából az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendhagyó módon tisztelgett az irodalom előtt: íróink a legendás gasztronómus, Kövi Pál nyomdokain kalandoztak. Most Vincze Ferenc helyszínen írt és felolvasott kisprózáját nézhetik meg a tegnap.ma követői. A rendezvény az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kövi Pál-kiállításának záróeseménye volt.
Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író nyerte a Magyar Írószövetség által szervezett magyar széppróza napi gálaest novellaíró versenyét. Ennek apropóján tesszük közzé egy humoros írását, amelyet a tegnap.ma kamerái a Magyar Napló Kiadó által szervezett Prózamaratonon rögzítettek. Ha szeretnél jól szórakozni, érdemes megnézni a szerző előadásában felolvasott írást
Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született. Elek Tibor irodalomtörténész esszéjével a kivételes tehetségű művészre emlékezünk a Munkácsy-emlékév záróakkordjaként. Gondolatait a szerző előadásában rögzítették a tegnap.ma kamerái.
A mi időnk tényleg lejárt? A világot meg fogják semmisíteni? Nem lesz többé? Ilyen és hasonló kérdések merülhetnek fel az olvasóban Horváth EÖ Tamás művének hallatán. De hogy pontosan mit is üzen a Vének forradalma, ezt megtudhatják, ha elolvassák a szerző regényét, amelyből most egy részletet olvasott fel a tegnap.ma kamerái előtt. A felvétel a Magyar Napló Kiadó Prózamaraton című rendezvénye kapcsán készült.
Morva Mátyás, aki aktívan részt vesz a felvidéki magyar irodalmi életben, ezúttal egy rendhagyó prózát olvasott fel a tegnap.ma kamerái előtt. A novellában nem csupán a nagyapa és a kisfiú közötti generációs szakadék teremt feszültséget, hanem a műész és a valódi világ között húzódó határmezsgye is. Az olvasót végig egyfajta lebegő állapotban tartja a szerző.