Lackfi János verse felsorolásokkal és refrénszerű ismétlésekkel mutatja fel a férfiszerepeket. Valóban ilyenek a férfiak? – teheti fel az olvasó a kérdést. A záró fordulat egyszerre relativizálja a hatalmi pózokat és emlékeztet a függés, kölcsönösség tényére. A tegnap.ma felvételén a szerző maga mondja el a versét.
Megrendítő családi eseményt tár olvasói elé Léka Géza a tegnap.ma kamerái előtt felolvasott versében. Az idős ember búcsúja felidézi a földi törékenységet, de a folytatás lehetőségét is. Léka Géza verseit mindenkinek ajánljuk, aki nyitott szívvel szemléli a világot. A felvétel a Versmaraton apropóján készült.
Botos Viktória versei nem könnyed délutáni olvasmányok – fájdalmat, szorongást, ugyanakkor a világ leplezetlen feltárását is hordozzák. A Csikófogat Tehetséggondozó Műhely hallgatója a tegnap.ma kamerái előtt maga olvassa fel alkotásait.
Poloma Máté Pálnak, a Csikófogat Tehetséggondozó Műhely hallgatójának versében az otthon és a menedék képe nem pusztán fizikai helyet jelöl, hanem lelki állapotot is, ahol a fák árnyéka a védelem és az elmúlás kettősségét hordozza. A költemény egyszerre intim és tágas, személyes élményből emeli ki az egyetemes létkérdéseket.
Albert Zsolt verse a hiány érzésének körvonalait rajzolja meg: egyszerre személyes és közösségi, mintha a csendből próbálná előhívni azt, ami kimondhatatlan. Költészete az istenhiány tapasztalatát nem elvont fogalomként, hanem a mindennapi létként mutatja fel.A tegnap.ma felvétele a PEN Club rendezvényén készült. Szerkesztő: Döme Barbara és Király Farkas
Vörös István költészete rávilágít a mindennapok mögött húzódó filozófiai kérdésekre. Verseiben gyakran keveredik a hétköznapi tárgyiasság és a metafizikus távlat, amely különös, mégis természetes egyensúlyt teremt. Nyelvi leleménye egyszerre kortárssá és időtlenné teszi verseit. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon készült.