Vers – Király Farkas: november 19.
Király Farkas versével édesapját, a nyolcvanegy esztendős Király Lászlót köszöntjük születésnapja alkalmából. A felvételt a Magyar Pen Club rendezvényén rögzítették a tegnap.ma kamerái.
Király Farkas versével édesapját, a nyolcvanegy esztendős Király Lászlót köszöntjük születésnapja alkalmából. A felvételt a Magyar Pen Club rendezvényén rögzítették a tegnap.ma kamerái.
Seres Rebeka verse a modern városi lét elidegenítő, mégis összekötő pillanatait ragadja meg. Fókuszában a közösségi közlekedés hétköznapi, látszólag jelentéktelen, de mégis feszültségekkel teli tere áll, ahol az utazók közelsége és távolsága paradox módon egyszerre van jelen. A jármű különös találkozási térré válik, ahol mégis mindenki magába zárva létezik. A felvételt a Parnasszus-esten rögzítették a tegnap.ma kamerái.
Endrey-Nagy Ágoston verse megrendítően és sokkolóan ábrázolja az emberi lét legvégső pillanatait, ahol a halál és az élet egymásba ér. Ez az alkotás egyszerre brutálisan konkrét és filozófiai mélységeket kutató: a test és az elme közötti törés szimbólumává válik, az ember és az általa megélt valóság széttöredezését, az utolsó pillanat örök talányát vetíti elénk. A felvételt a Parnasszus-esten rögzítették a tegnap.ma kamerái.
Orbán János Dénes költészetében meghatározó a játékos irónia, a groteszk és az élet mindennapjait gyakran átjáró fanyar humor. Költeményeiben sajátos módon ötvözi a személyes élményeket a társadalomkritikai elemekkel, és szívesen merít az erdélyi irodalmi hagyományokból is. Versei mélyen emberiek. A tegnap.ma kamerái az Irodalmi Jelen aradi gáláján rögzítették a szerző által felolvasott két verset.
Tóth László e versében Márai Sándor utolsó naplóbejegyzését – „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” – bontja ki önreflexív monológgá, amelyben Márai független lélekkel tekint vissza múltjára és készül fel a végzetére. Lapunk a felvételt a Szlovákiai magyar szép irodalom 2024 antológia bemutatójának apropóján rögzítette Dunaszerdahelyen.
Turczi István és Révész Tamás Miféle épület az a katarzis című vers-kép albumának bemutatóján adta elő Hobo ezt a Turczi által 1987-ben írt, erősen szimbolikus, a rendszerváltozás metaforájaként is működő költeményt. Felvételünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban készült.