A közelmúltban ünnepeltük Rainer Maria Rilke születésének 150. évfordulóját (1875. december 4.), és 2026 a halálának centenáriuma is, így most különösen aktuális a Rilke-versek újrafelfedezése. A költő munkássága ma is hat a lírai gondolkodásra és az emberi tapasztalat mélyebb megértésére, ezért is érdemes megtekinteni Ircsik Vilmos fordításában és előadásában a tegnap.ma oldalra felkerülő válogatást.
Joszif Brodszkij Karácsonyi románc című verse nem a betlehemi fényt erősíti fel, hanem annak hideg árnyékát. Soproni András előadásában ez a románc nem érzelgős, hanem fegyelmezett és tiszta: olyan karácsonyi hang, amely nem vigasztal, inkább pontosan nevez meg mindent, amitől mégis ünnepi hangulat lesz. A tegnap.ma felvétele a PEN Club rendezvényén készült.
Kína egyik legnagyobb lélekszámú nemzetisége, a yi, más néven nuosu nemzeti kisebbség egy költői lelkületű nemzet. A nuosuk a hagyományos kultúra átörökítése szempontjából évezredek óta fontos hordozónak tekintik a költészetet, amellyel rendkívül kifinomultan képesek kifejezni elvont filozófiai gondolatokat. Azon kevesek közé tartoznak a világon, akik a költészetet mindig a saját életükkel kötik össze. A verseket fordította és előadja Yu-Barta Erika.
G. István László versvilága a csend rétegeiből építkezik, ahol a kimondatlanság éppúgy jelentéshordozó, mint a metaforák. Lírájában az emberi tapasztalat törékenysége és a nyelv finom rezdülései egymást erősítve hozzák létre azt a letisztult, meditatív közeget, amelyben minden szó mögött árnyék és fény egyszerre munkál. A tegnap.ma felvétele a Versmaratonon apropóján készült.
Nagy Milán László versvilága az ösztönök és a letisztultság különös találkozási pontján születik meg, ahol a hétköznapi tárgyak és gesztusok váratlan költői jelentéssel telítődnek. Lírájában a fájdalom és a játékosság ugyanazon szálon fut, miközben a belső tájak finom rezdülései szinte tapinthatóvá válnak.
Pauljucsák Péter versei a mindennapok és a transzcendens határán egyensúlyoznak: mindig kinyílik bennük egy másik dimenzió, egy rejtett, belső égbolt. Lírája egyszerre nyers és letisztult. Költészete az érzékelés határterületeire vezet, ahol minden pillanat új jelentést kaphat. A tegnap.ma felvételének szerkesztői: Döme Barbara és Király Farkas.