Kollár Árpád Lobogás című verse – amely új, Nád című kötetében szerepel – nem kijelent, hanem figyel, és épp ettől válik erőssé. Olyan lírai megszólalás ez, amely nem a múlt túlhangsúlyozásával, hanem a gondolat finom elmozdulásaival marad meg az olvasó emlékezetében. A tegnap.ma felvételén a szerző maga olvassa fel a versét.
A közelmúltban ünnepeltük Rainer Maria Rilke születésének 150. évfordulóját (1875. december 4.), és 2026 a halálának centenáriuma is, így most különösen aktuális a Rilke-versek újrafelfedezése. A költő munkássága ma is hat a lírai gondolkodásra és az emberi tapasztalat mélyebb megértésére, ezért is érdemes megtekinteni Ircsik Vilmos fordításában és előadásában a tegnap.ma oldalra felkerülő válogatást.
Kína egyik legnagyobb lélekszámú nemzetisége, a yi, más néven nuosu nemzeti kisebbség egy költői lelkületű nemzet. A nuosuk a hagyományos kultúra átörökítése szempontjából évezredek óta fontos hordozónak tekintik a költészetet, amellyel rendkívül kifinomultan képesek kifejezni elvont filozófiai gondolatokat. Azon kevesek közé tartoznak a világon, akik a költészetet mindig a saját életükkel kötik össze. A verseket fordította és előadja Yu-Barta Erika.
Nagy Milán László versvilága az ösztönök és a letisztultság különös találkozási pontján születik meg, ahol a hétköznapi tárgyak és gesztusok váratlan költői jelentéssel telítődnek. Lírájában a fájdalom és a játékosság ugyanazon szálon fut, miközben a belső tájak finom rezdülései szinte tapinthatóvá válnak.
Szélyes-Pál Dániel verse generációkon átívelő emlékezés. A szavak, mondatok úgy fonódnak össze történetekké, ahogyan a családtagok élete ér össze a valóságban. A tegnap.ma felvétele az Aradi Magyar Napok alkalmából az Irodalmi Jelen gálaestjén készült.
Rendhagyó videót közlünk a tegnap.ma irodalmi portálon – a felvételen Cselenyák Imre tolmácsolja Turczi István megzenésített versét. Ezzel köszöntjük Turczi Istvánt születésnapja alkalmából! Isten éltesse sokáig!